A Vmpr

A vmpr egy mitikus lny a npi kultrban, rendszerint egy jra felledt emberi holttest, ami emberi vagy llati vren l, s sok esetben termszetfeletti erkkel rendelkezik, mint az emberfeletti er s gyorsasg, llatok fltti hatalom vagy tvltozs. Nhny kultrban nem-emberi vmprok (pkok, kutyk, dmonok vagy akr nvnyek) is szerepelnek, de a vmprizmus leggyakrabban emberekre korltozdik. A vmprok gyakori szereplk a horror-s fantasy-irodalomban.
A vmpr
Egy igen rdekes eleme (valakije) az emberisg mondinak, tekintve, hogy szinte a fldn l valamennyi np kultrjban megtallhat a vrszv/vriv lny motvuma. Valamikppen mind a dl-amerikai indinokban mind a szibriai pusztasgok lakiban (s folytathatnnk a sort) felmerlt az emberbl l, tpllkoz s mgis; maga is kzel emberi lny alakja. Ennek oka lehet egyrszt Jung magyarzata, miszerint ez az emberisg kollektv tudatalattijbl szrmaz kp, vagy magyarzhatjuk a porfria s pellagra nev betegsgek kialakulsval s vmprikus jegyeket mutat tnetcsoportjval.
Ha a trtneti mltat tekintjk, a vmprokat mr az kori grgk is ismertk, k emberszer dmonokban hittek, akik a vrket szvjk. Empusnak hvtk azt a vriv nstny dgt, ami az kori grg sznmvekben ksrtett. A lamia vagy brukolakhosz, gy hvtk az kori grgk az ltalunk ma ismert vmprt. A rgi Asszriban az ekimmu volt ismert. Ez letben ember volt, de ha valaki a halla utn feleltlenl nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett belle. Ennek kvetkezmnyeknt aztn elgg szomjas s hes lett, s a tovbbiakban vrszvknt funkcionlt.
A vmpr alakja ersen sszektdik a vr motvumval, tekintve, hogy a vmpr (mr) halott s fl-ltnek fenntartshoz vrre, ergo letre van szksge az letbenmaradshoz. A keresztnysg felbukkansval a vmpr alakja mg szorosabban sszektdtt az rdggel s a gonosszal s a npi motvumokba bekerlt elzsnek keresztnyi jellege is.
Egyes forrsok szerint az els vmpr Kin (Biblia) volt, dm s va elsszltt fia. Miutn Kin meglte ccst, belt (Biblia)belt, Isten rk krhozatra tlte. Kin megkstolta ccse vrt, ezrt csak vren lt, gy vlt vmprr.
|