a mai v�mp�r nem m�s, mint elhagyott, beteg ember. A v�mp�r-l�tez�s val�s, de k�ros �llapota az ember nev� �l�l�nynek. Ugyan nagyon ritka betegs�g, �s nem a lelket, a pszich�t t�madja meg, hanem a testet. Ami azt�n s�lyos lelki elv�ltoz�ssal j�r egy�tt.
A tudom�ny nevet is adott a k�rnak: porfiria. T�bbek k�z�tt azzal a t�nettel j�r, hogy a beteg szeme nagyon �rz�keny lesz a f�nyre, igyekszik is elker�lni, �gy nappal is csak els�t�t�tett helyis�gben szeret tart�zkodni. A fizikai elv�ltoz�sok legink�bb az arcon �szlelhet�k: �sszeh�z�dik a b�r, k�l�n�sen a szem k�r�l. Ez val�sz�n�s�ti, hogy az arc �gy v�lik farkasfejhez hasonl�v�.
A porfiria - vagy ahogyan latinosan �rj�k: porphyria - m�sik t�nete, hogy elsorvad, felh�z�dik az �ny. Ez�rt l�tszik �gy, mintha a betegnek "farkasfoga" vagy "v�mp�rfoga" n�tt volna.
Ma m�r az is tudjuk, hogy a szem �s a b�r egyar�nt �rz�keny a f�nyre, olyannyira, hogy ak�r el is sz�nez�dhet. Bizony�ra ez ad magyar�zatot a v�mp�rt�rt�netekb�l oly j�l ismert r�miszt� k�ls�re is. A mai k�s�rletek �s vizsg�latok ugyan nem sz�lnak arr�l, hogy a v�rsz�v�s is t�net-e. Egyes szak�rt�k szerint azonban m�g ebben is lehet valami: mivel sz�mottev�en cs�kken a szervezet vastartalma a betegs�g idej�n, logikusnak l�tszik, ha a beteg �szt�n�sen is idegen v�rben v�li megtal�lni a szervezet�b�l hi�nyz� anyagokat.
�m ez egy�ltal�n nincs bizony�tva! A tudom�ny mai �ll�sa szerint a k�rt az okozza, hogy az emberi test (szerencs�re igen ritk�n, sok milli� eset k�z�l egyszer) t�l sok porfirinnek nevezett k�miai anyagot termel.

Forr�s:Nemere Istv�n